Rengeteg az orosz dezertőr, így bünteti őket a hadbíróság

Több száz orosz katona szökött meg az ukrajnai harcok elől, vagy tagadta meg a részvételét a háború korai szakaszában – derül ki a The Wall Street Journal által megtekintett katonai iratokból.

Ám katonai elemzők és ukrán tisztviselők szerint ennél is sokkal többen voltak, akik nem vállalták a fegyveres szolgálatot.

Az orosz hadsereg csúnyán elszámította magát az ukrajnai invázió korai szakaszában, és több ezer katonát, valamint becslések szerint a tárgyi eszközei mintegy egynegyedét veszítette el – mondta áprilisban a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője. Ezt a helyzetet csak fokozta a nagyszámú dezertálás és az engedetlenség, ami mindennapos az orosz hadseregben.

Védelmi szakértők szerint az orosz hatóságoknak az a fő dilemmája, hogy hogyan büntessék meg azokat, akik megtagadják a szolgálatot anélkül, hogy felhívnák a figyelmet a jelenségre.

A szankciók eddig nagyrészt csupán elbocsátásokra korlátozódtak. Mivel Oroszország hivatalosan nem üzent hadat Ukrajnának (Putyin mindmáig „különleges katonai műveletként” hivatkozik a háborúra), a külföldi szolgálatot megtagadók ellen kevés jogalap van büntetőjogi vádemelésre – állítja egy ügyvéd és volt katonai ügyész asszisztens, aki az engedetlenség miatt kirúgott katonákat védi.

„Olyan sokan nem akarnak harcolni” – mondta Mihail Benyash orosz ügyvéd, aki az oroszországi tiltakozásokat leverő hazai katonai erő, a Nemzeti Gárda egy tucat tagját képviseli.

A fegyveres szervezet dokumentumai szerint Benyash azoknak a katonáknak segít, akik fellebbeznek elbocsátásuk miatt, miután februárban megtagadták a kiküldetési parancsot. Az őrség tagjait Ukrajnába küldték, hogy járőrözzenek az utcákon és elfojtsák a megszállt területeken a nézeteltéréseket.

A 24 éves Albert Szahibgarejev orosz katonát február 8-án hadgyakorlatra vezényelték Oroszország belgorodi régiójába – mondta. Vlagyimir Putyin elnök február 21-én tartott beszéde után, amelyben elutasította Ukrajna államisághoz való jogát, Szahibgarejev azt mondta, hogy a bázisán tartózkodó katonák többségének telefonját elkobozták, és felszólították őket, hogy viseljenek golyóálló mellényt. Arról, hogy mi a tovább terv, semmit nem tudtak.

Február 24-én hajnalban tüzérségi tűzre és katonai helikopterek hangjára ébredtek. Szahibgarejev azt mondta, hogy csak onnan értesült arról, hogy mi is történik, hogy titokban megnézte a Telegram hírcsatornát, ahol ez a szalagcím fogadta: „Oroszország megszállja Ukrajnát”. Megijedt, elmenekült a bázisról és elbújt.

És nem ő volt az egyetlen, számos társa cselekedett ugyanígy, akik nem akartak egy valóságos háborúban részt venni és akik most tettük miatt jogi segítségre szorulnak.

Benyash szerint a Nemzeti Gárda ügyeiről szóló március 24-i bejegyzés közzététele után néhány napon belül több mint 1.000 katona és az oroszországi rendészetet felügyelő Belügyminisztérium alkalmazottja fordult támogatásért az ügyvédekhez.

Közülük jórészt mindenkit parancsmegtagadással vádolnak, mert vagy nem akartak Ukrajnába menni sem harcolni, sem tüntetéseket leverni az orosz erők által megszállt városokban.

Március 17-én az orosz Agora emberi jogi csoport elindított egy Telegram csatornát, ahol a szolgálat tagjai és hozzátartozóik jelentkezését várták. Pavel Chikov, a csoport igazgatója elmondta, hogy a hadsereg és a biztonsági erők 721 tagja válaszolt a következő 10 napban.

Az orosz törvények tíz évig terjedő börtönbüntetést írnak elő azoknak az állománytagoknak, akik feladják esküdt szolgálatukat. A dezertőrök megmenekülhetnek a büntetőeljárás alól, ha bizonyítani tudják, hogy nyomás alatt voltak, vagy olyan személyes problémákkal küzdöttek, amelyek menekülésre késztették őket. A szolgálat tagjainak joguk van visszautasítani az általuk törvénytelennek tartott parancsokat.

A büntetési tételek egyelőre kimerülnek a katonák fizetés nélküli leszerelésében, illetve megfosztották őket a kedvezményes jelzáloghiteltől és egyéb szolgálati juttatásoktól – mondta Pavel Luzin, egy moszkvai védelmi szakértő.

Az egyik elbocsátott orosz katona katonai igazolványába a következő bejegyzés került:

„Hajlamos a hazaárulásra, a megtévesztésre és a becstelenségre. Megtagadta a különleges katonai műveletben való részvételt” – áll a katonák ügyvédje, Makszim Grebenyuk által a múlt hónapban közzétett fényképen.

Ugyanez történt az 1994-től 1996-ig tartó első csecsen háborúban is, amikor több ezer orosz katona dezertált, miután a Kaukázus hegyeibe küldték őket harcolni, gyakran alig több mint egy hónapos kiképzés után.

Ezt követően Moszkva szigorúbban büntette a dezertálást, beleértve a maximális 10 éves börtön kiszabását is. Putyin ezután tette prioritássá a hadsereg megújítását, miután az ország 2008-as grúziai inváziója feltárta a felszerelés és a kiképzés hiányosságait.